Szoc-Cool-túr 3. zapo apóval és ezeröcsivel.

A szombathelyi parkerdei büfé és parkolója volt a helyszíne a harmadik alkalommal megrendezett szocialista autók találkozójának, amit különböző zenei és táncos produkciókkal és korabeli látványelemekkel színesítettek a szervezők. Az érkező keletei járműveket amik java a húszas harmincas éveikben járnak, Pin Up lányok fogadták.

Sokan saját erőből jöttek másokat tréleren hoztak. Persze ez nem azt jelentette hogy üzemképtelenek lennének, csak épp valamilyen alkatrészre várnak, mint a 79-es évjáratú Zaporozsec. Hozzá már nehézkesebb az alkatrész beszerzés, de egy pöccintésre beröffent a záporeső géppisztoly hangú motorja, ami azonnal népszerűvé tette.

Nem kevésbé volt népszerű a csodálatos állapotú Škoda Octavia Super ami épp idén ünnepli 50.szülinapját. Gazdája Roland elmesélte 5 éve gyenge állapotban jutott az autóhoz rengeteg munka volt míg ebbe az állapotba került. Rendszeresen használja, kisebb nagyobb hibák mindig jönnek elő rajta ,de beszerzett alkatrésznek még egy kocsit így nem küzd alkatrész gondokkal. A Škoda 37 lóerős motorja egy 30 literes tankból táplálkozik.Roland imádja az autóját ahogy a vele járó életérzést is amiben maga is él. Rock and rollal ébred és zárja napját.

Mindenki bemutathatta szeretett járgányát és elmesélhette történetét, állapotát és jövőbeli terveit. Így találkozhattunk egy gyári állapotú csodaszép 1500-as Ladával a klasszikus piros ezeröcsivel. Tulajdonosa elmesélte az autó épp hogy csak be van járatva soha nem látta hó és só. Mióta legyártották nagyon megkímélték garázsban pihenheti ki az utazás fáradalmait, ezért állapota lenyűgöző mint ha most gurult volna ki a Király utcai Mercur szalonból.

Másik népszerű jármű a sokszoros átalakításon átesett Trabi volt amit Gergő édesapjával évek óta alakít. Érdekessége például hogy 540cm³-es Suzuki motor hajtja, Citroën ülések vannak benne egyedi műszerfala van akár csak a csapott fara a ledes hátsó lámpákkal.

A Škoda 100-as ami Nebraskai rendszámtáblája miatt szintén nem közlekedhet közúti forgalomban ,de működik rajta minden. Igaz a csomagtér kitámasztója már nem az eredeti, helyette egy hosszú nyelű balta van betámasztva, a duda is a tetőcsomagtartóra került a bőrönd és az autóbusz menetjegy lyukasztó mellé, és kézi erővel szólaltatható meg.

Egyszóval voltak érdekes, szép, lerobbant, tuningolt és megkímélt járgányok a szocialista vívmányok közül. A jobbára fiatalokból összejött csapat egyet értett abban hogy ezek legalább ki vannak fizetve. Hiszen napjainkban vannak olyan autó tulajdonosok akik havonta annyi részletet fizetnek kocsijukért amennyiért egy egy ilyen keleti csodát már lehet vásárolni, és ezek még javíthatók alakíthatók, maguk is sok mindent nyugodtan alakítgatnak rajtuk, alkatrészekhez is töredék áron juthatnak hozzá. Egyszóval ők szeretik és büszkék is autócsodáikra. A családias hangulatú délutánt feldobta a korabeli olvasósarok ahol nagymama forgófoteljében üldögélve olvasgathattuk a réges régi autó-motort és hasonló kiadványokat autókatalógusokat, valamint egy igen igényes makettgyűjteményt is láthattunk a keleti típusokból. Végül pár szót váltottunk Katica nénivel aki csodálva nézegette az 50 éves Skodát és elmesélte hogy anno az ő barátjának is ilyesmi volt, és egykori munkahelyén a Vasépnél a fiúk nagy mágusok voltak mert hasonló autóknak a tetejét levágva csináltak maguknak nyitott kabriót és ezzel bolondították a lányokat. Egyszóval érdekes érzéseket és gondolatokat hozott ki emberekből ez a kis találkozó ahol új barátságok is köttettek. Reméljük a következő találkozón még többen hozzák felszínre rejtegetett kincseiket.

További képeim a nyugat.hu oldalon láthatók.

Az év leghosszabb napja. Ez kevésbé elterjedt gondolat, de ha azt mondom Szent Iván-éji buli és tűzijáték, erre már minden szombathelyi felkapja a fejét. Ez az év egyik legnagyobb tömeget megmozgató rendezvénye a városunknak. Persze ez is csak akkor igaz ha ragyogóan szép idő van ,mit például ebben az évben. Ezt tulajdon képpen nevezhetjük szombathelyi búcsúnak is, hisz az egész olyan mint egy falusi búcsú csak óriásira növekedve. Az óriásit is csak idézőjelben említhetem mert ennél nagyobb is volt régebben ez a rendezvény. Mostanra kicsit lefogyott minden tekintetben, talán csak az árak növekedtek. Na de ez aztán ezen az esetén keveseket érdekel. Itt minden ismerőssel össze lehet futni ,még ha előtte évekig nem is láttuk, jókat lehet dumcsizni míg a gyerekek a hintákon lengenek akár fejtetőn lógva is. Lehet jókat enni inni zenét hallgatni táncos produkciókat nézegetni és végül az elmaradhatatlan tűzijáték, ami a leges leg fontosabb eleme a napnak , amiért az is visszajön aki már egyszer fáradtan hazament. Amitől az is felébred aki már elaludt. Ez élteti a város népét, legalábbis egy részét. És idén ez is meg volt ezen az éjszakán. Nem mosta el eső nem tépte szélvihar. Köszönjük időjárás és szervezők. Mindenki jól kicsatangolhatta magát és fáradtan tért nyugovóra egy mozgalmas nap, éjszaka után.

Pár fotóm a délutáni helyzetről készült.

További képek a címre kattintva láthatók.

Hirtelen tört ránk a nagy meleg. Pár napja még réteges öltözködés ma pedig már nincs mit ledobni magunkról. Harminc fok fölötti értékeket mutat a hőmérő napközben és éjszaka sem megy húsz fok alá. Ezért jelenleg harmad fokú hőség riadó van, előre láthatólag péntekig. Senki ne induljon el folyadék nélkül otthonról és ha útközben találkozik víz osztó hellyel, mindenképpen igyon egy pohárral a friss csapvízből. Ilyen hely például a Fő téren van a kerékpár út mellett.

Ismét egy esemény városunk környékéről ami oly kedves számomra, ezért úgy éreztem elfér itt a helyi események közt.

Az eső csak esett, esett, de Bródy János  énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró a felsőcsatári Country jamboree fővédnöke csak ennyit mondott. Eljön majd az az év is mikor nem lesz eső. A rendezvény fő szervezője Lendvai Gábor már kevésbé volt lelkes szombat délután, „még azt is el tudom képzelni hogy jövőre már nem is szervezem meg a jamboreet” mondta, de reméljük hajnalra ezt már másképp látta. Jó ötletnek bizonyult hogy a színpadot a táncplaccal együtt a hatalmas sátorban helyezték el, tanulva az első alkalomból mikor is az első napot áztatta el egy jókora eső. Idén változott a helyzet, most a második nap ázott. Ennek ellenére a pénteki egy hibátlan nap volt a szombatin mind délelőtt a nemzetiségi fellépésekre mind pedig a délutáni, esti country bulira szép számmal érkeztek vendégek, és láthatóan jól is érezték magukat. A fellépők és táncosok alaposan felpezsdítették az életet a sátorban, aminek a végén a rodeó bika sem sokat tudott pihenni. A két napos bulin hét fellépő zenekar illetve zenész, köztük Bródy János is énekelt pár ismert dalt, a fő szervező, Gábor is készült egy meglepetés dallal, majd a Bojtorján együttessel már együtt énekelte a közönség apraja nagyja a legendás dalokat. A fesztiválról aki nem volt elég óvatos bizony nyakig sárosan érhetett haza. Kijelenthetjük a II. Country jamboree új viselete a western csizma mellett a gumicsizma lett.

További fotóim a címre kattintva láthatók.

Valamint két albumban megtalálhatók:

első album itt látható

Juniálisra gyűltek össze az Oladi iskola diákjai és családtagjaik. E hagyományos rendezvény szervezői meglátásom szerint igen jóban lehetnek az időjárás-felelőssel, mert szinte mindig igen szép időt fognak ki. Most is nyárias melegben mutatták be az osztályok diákjai a produkcióikat, miközben a szülők a finom ételek elkészítésén foglalatoskodtak. Előkerültek a nagy bográcsok hatalmas fakanalak, fűszerek és minden ami egy egy finom ízletes gulyáshoz kell. Füstfelhők szálltak fel jelezvén ,elkezdődött a főzőverseny. Mire minden osztály befejezte bemutatóját szinte el is készültek a finomságok. De a délutáni programot színesítette sok más is. Pl. kutyás bemutató, Fekete István Állatvédő Egyesület kutyusai, Hagyományőrzők bemutatója, ügyességi játékok sokasága, pónilovaglás stb. Így aztán mindenki megtalálta kedvére való elfoglaltságát, és végül egy jót evett is.

A kedvelt nyárkezdetről készült pár fotóm.

További fotók a címre kattintva láthatók.

A 83. Ünnepi könyvhét programjait ragyogó napsütésben a Campanella - Kummer táncegyüttes nyitotta meg a Fő téren.
A 4 felállított pavilonban kedvükre válogathattak a könyvkedvelők, olvasni vágyók. Mind e mellett érdekes látványos műsorral szórakoztatták az arra járókat. A tér másik végén pedig a könyvmentők tevékenykedtek érdekes módon próbálták a könyvet és az olvasást népszerűsíteni „Dumagép” elnevezésű produkcióval.
A város 14 pontján volt felolvasópont. Ebből egy a Fő téri szökőkútnál, ahol  idén is megrendezték a Flash mob - villámcsődületet 10 percben.
Játéklehetőségek is voltak a helyi írók pavilonja előtt, valamint a tér más pontjain. (Irodalmi gyalog galopp – Irodalmi idézetkereső a belvárosban)
A színes programok és könyvvásár hétfőig várja az érdeklődőket és olvasni vágyókat.
részletes program itt olvasható.

Pár fotóm itt, a fotógalériám a nyugat.hu oldalon látható.

 

 

Többi fotóm a nyugat.hu oldalon látható.

Szombathelyi villamosvasút melegindításának 115. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Smidt múzeumban vasárnap 15 órától. Az alkalomra létrehozott alkalmi tárlatot megtekinthették az érdeklődők a „Volt egyszer egy villamos” című rövidfilm levetítése előtt. A terem zsúfolásig megtelt, idősek és fiatalok egyaránt érdeklődő tekintettel nézték végig múltat idéző filmet. Távozáskor mindenki vihetett egy eredeti menetjegyet magával, aminek utolsó ára 60 fillér volt. Természetesen a kijáratnál ezt stílusosan ki is lyukasztották. Ez után már bátran szállhattak fel a kapunál kiállított 1-es villamosra.

Az országban 3 helyen, Éhen Gyula polgármestersége idejében 1897-ben indult útjára az első villamosvasút városunkban, hasznosítva az új energiaforrást amit az ikervári vizierőmű termelt és a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság juttatott el Szombathelyre. Ekkor még egy rövid távon, a Püspöki iskola és a vasút között. Reggel öttől huszonhárom óráig 12 percenként közlekedett, és az elejére egy postaládát is szereltek. Télen fűthető volt (elektromos fűtés, amit takarékossági okokból hamar megszüntettek) a megállókban pedig lámpák jelezték a várható érkezést.

1900 április 12-től kibővített pályán (3,2 km) közlekedett a Szent István parkig.

1915-ben a Kálvária utca végén átadták a remízt ami műhelyként és várócsarnokként üzemelt.

A 70-es években évente 7 millió volt az utasforgalma.

1974 augusztus 20-án végleg megszüntették e közlekedési formát városunkban a villamosokat pedig szétbontották. A múltat csupán a múzeum udvarán szép állapotban pihenő 1-es Ausztriában hasonló állapotú 6-os villamos idézi. Funkciójukat átvették a panorámás Ikarus autóbuszok akkor 2 forintos menetjeggyel.

A rendezvényen készült  fotóim.