Hagyományosnak is mondható immár Szombathelyen a zombi felvonulás. Idén annak ellenére, hogy épp őszi szünidő van a sulikban, láthatóan sok fiatal érkezett a rendezvényre. Már a délutáni tökfaragó versenyre is sokan beneveztek, amit szokás szerint a Logó Ifjúsági Szolgálatnál rendeztek. Ők, és a helyi Diák Önkormányzat ugyanis a szervezője, a fiatalokat összetoborzó rendezvénynek. Kisebb nagyobb tökök estek áldozatul, de a végeredmény igazán látványosra sikerült. A gyertyák lángja felgyúlt, és az utcákat ellepték a zombik, szörnyszülöttek, vámpírok, varrat Sallyk, hogy szörnyű hangok kíséretével, járókelőket rémisztgetve elzarándokoljanak, elvonszolják maguk egészen a Fő térig. Itt aztán rövid fotózkodás után, az Újvilág Utca együttes zenéjére, egy szörnyű buliban szórakoztak, és szórakoztatták a kíváncsiskodókat.

További fotóim a nyugat.hu oldalon látható.

Sárváron a Simon - Júdás vásáron a megszokott tömeges vonulat, hihetetlen sok, nagyszoknyás rámenős árus, zokni, derékszíj, szőnyeg és késkészlet kínálattal. A többi honi kereskedő igazán még a felét sem töltené meg a most lefoglalt területnek. Persze ha így szokták meg, akkor ez már így is marad. A felállított mobil toalettek délutánra már szinte használhatatlanok voltak. Az idő viszont kellemes volt, akárcsak a vásár egyik fénypontjának nevezhető cukrászda standja ahol retro kinézetű, méretű, és árú sütiket lehetett vásárolni. Ez igazán népszerű volt. Néhány pillanat a vásári forgatagból.

Majd másnap a kitartóbb vásározók átjöttek Szombathelyre, hogy maradék portékájukat itt kínálják tovább. Én ezt csak kis Simon-Júdás vásárnak nevezem mindig, ja és hontalannak. Szegény mindenhonnan kiszorul, sehol nem látják szívesen. No itt a legújabb helyén, az Aréna bejáratánál, és főleg a Hadnagy utca csendes, gondozott környékén végképp nem lesz ez jó helyen. Aki persze csak végig galoppozott az árusok közt, evett, ivott, vett még ezt azt és hazaballagott, annak még elmegy, de akiknek ez után a rumli után rendet kell vágniuk, azok más véleményen lesznek. Értem ezalatt a két fős személyzetet, akik próbálták kordában  tartani a sokszor igénytelen népek szemetelését, és az ott lakókat, akik az évek során otthonossá, parkosítottá tett kis környezetüket kezdhetik renoválni.Ők bizonyára mindent másképp látnak. Hiszen a nagy autókkal, és gyalogosan semmit nem kímélve taroltak, zöldet, növényeket, az udvari nagyobb bokrokat pedig a nagyszoknyás népek, családostul látogatták, afféle mellékhelyiséget láttak bennük. A látottak elszomorítottak, és még az is felmerült bennem, szükségünk van ilyen eligénytelenedett vásárra. Ha az igénytelenséget most tegyük fel kivonnák a normális kereskedők közül, el is fértek volna a Sportcsarnok előtti parkolós részen. Akkor normális körülmények közt zajlott volna a vásár, igaz drágább, de igényesebb kínálatot  kaptunk volna. Tudom tudom, hogy sokan mégis szeretik a gagyi holmikat hazacipelni, nekik nagyon is hiányozna ez, ugye "kezit csókolom fiatalasszony"  Emlékszem egy olyan vásárra a Skanzenben, ahol ez a szűrés megtörtént egyszer. Mennyivel másabb volt a hangulat. A helyi rumli egyébként annyira irritált, hogy erről még egy fotót sem készítettem.        

A felújított, kibővített parkerdei szabadidőparkot, a tegnapi délelőtti ködös, őszi időben adták át, nem túl nagy látogatottsággal. A délutáni előbukkanó nap, már nagyobb kedvet hozott a természet, a jó levegő kedvelőinek, és kicsalogatta őket a kíváncsiság is. Az igazi nagy érdeklődés, átvétel, használatbavétel csak másnap, az igazi kellemes, napos délutánon indult meg. Parkolók, kerékpártárolók megteltek, eszközök, futó és kerékpár ösvények bejárása, tanösvény megtekintése, pihenő és tűzrakó helyek kipróbálása megtörtént. A területet érdeklődve járták be kicsik, nagyok, idősebbek, fiatalok, és a kutyusok is. És jelentem egyhangúan, pozitívan nyugtáztuk a kilátogatókkal, hogy ezúttal a fejlesztések közt, az illemhelyről is gondoskodtak. Az eszközök, és a terület szigorúan kamerával megfigyelt terület lett. Bízom benne, hogy ez a tény talán kissé visszafogja tartani a vandalizmust, és a kellemes, szerethető létesítmény tavaszig kihúzza jelenlegi állapotában, ha már így a szezon végére sikerült összehozni.

További fotóim a nyugat.hu oldalon látható.

Mennyi mindenre jó a mi belvárosi Savaria mozink. Már mint a hagyományos filmvetítéseken kívül. Kiállítások, koncertek, előadások, Japán nap, és sok máson kívül, a gyermekek hétvégi szórakoztatása is befér a kultúra épületébe. Így volt ez vasárnap is, mikor az Agora Gyermekek Háza kézműves kuckója, a Bóbita Belvárosi Fejlesztőközpont által berendezett kreatív játéksarok, a Boglya Népzenei Együttes muzsikájára táncos feladatok, és két teremben gyermekfilm vetítés fogadta az érdeklődőket. A várt hatás nem maradt el, folyamatosan érkeztek a gyerekek, húzva maguk mögött szüleiket. Ez a látvány fordított szokott lenni hétvégén, mikor a szülő húzza a hipermarketekbe a gyerekeket. Azért ez jobb elfoglaltságnak bizonyult a kicsiknek, hiszen nem unatkoztak láthatóan egy pillanatra sem. A mozi kapuja már reggel nyolckor kinyílt, és délutánig várta a kicsiket nagyokat egyaránt. Közben hatalmas üdítő, tea, kakaó, kortyolgatás, perec,és pattogatott kukorica ropogtatás zajlott pihenés képpen. A játékos sorozat hamarosan folytatódik.

Nosztalgiázni hívta az 50 éves MSH a régi idők táncdalfesztiválján felnövő generációt. A popzene hőskora iránt rajongók örömmel konstatálták, hogy Kovács Kati még ma is nagyon pörög a színpadon a színeiben szépen harmonizáló ruháiban, Koós János pedig akár humoristaként is felléphetne. Ő vitte a párbeszédet a közönséggel, még fényt is kért rájuk. Dalolt, viccelődött, történeteket is mesélt, a közönség pedig vette a humorát. A műsorban felcsendültek a 60-as, 70-es, 80-as évek legnépszerűbb slágerei, melyek visszaidézték a legendás táncdalfesztiválok hangulatát. Közreműködött: Aradszky László, Bakacsi Béla, Harangozó Teri, Kovács Kati, Koós János, Dékány Sarolta, Soltész Rezső.

További fotóim itt láthatók.

Egy komplett kerékpáros délutánt rendeztek be szombaton a Vasi Skanzenben, ami kimondottan családias hangulatban telt. De aki kilátogatott nem bánta meg, hiszen amellett, hogy a kerékpár múltját, történetét egy mini tárlat keretében megtekinthette, még számos hasznos, és érdekes dolgot láthatott, próbálhatott ki. Volt többek közt rögtönzött Kresz oktatás, és tanácsadás, defekt szerelési tanácsadás, és mini gyorsszervíz, mini kresz park, és ügyességi pálya, utóbbiak a gyermekek számára volt méretezve. Az érdekességekből néhány. A tandem kerékpárt, és a fa szerkezetű és kerekű futógépet, szemmel vizsgálgatás után, ki is próbálhatták a vállalkozó kedvű bringások. A kerékpárok két kategóriában versenyre kelhettek, egyiknél a szépség számított, másiknál pedig a kor. Utóbbi retro verziót csupán kettő bringa képviselte, ráadásul az eredmény itt döntetlen lett. A rövid délutáni program után, aki kedvet érzett egy hosszabb túrához, az kigurulhatott a Skanzen hátsó kapuján, hogy részt vegyen az Árkádia parkolójából induló, és Nardára tartó tekergésen. Hiszen a túrák lényege, hogy közben lássuk is amik mellett elhaladunk. Lássuk az út és táj szépségét. A cél állomáson pedig újabb program várta őket, Ausztria - Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Határtalan Kerékpáros Élmény elnevezésű projekt keretén belül, átadásra kerülő kerékpárút, és bringás pihenő formájában. A kicsit szeles, de kellemes őszi délutánon, sokan pattantak nyeregbe, hogy megtekintsék e határtalan élmény új szakaszát

További fotóim a nyugat.hu oldalon látható.

A Képzőművészeti Biennálé ötlete 2007-ben egy kőszegi tárlat megnyitása után született, és első alkalommal 2008 szeptemberében került megrendezésre, hivatásos festők, grafikusok szobrászok közreműködésével, a Vas Megyei Önkormányzat fő támogatásával és széles körű összefogással. Már a kezdetekkor felmerült a térségi nemzetközi képzőművészeti kapcsolatok továbbépítésének szándéka. Idén immár harmadik alkalommal nyílt lehetőség a művészek bemutatkozására, a tárlat méltó helyen, a Savaria Múzeumban lett berendezve. A kiállítás megnyitóján Dr.Puskás Tivadar, városunk polgármestere is részt vett, és megosztotta gondolatait, a jelen lévő művészekkel, és műkedvelőkkel. A tárlat megnyitására Majthényi Lászlót kérték fel, aki több ízben is megemlítette, Kamper László grafikusművészt, mint e biennálé kitalálóját, és fő szervezőjét. E rendezvény készítené elő a soron következő IV. osztrák-magyar biennálé megrendezését. A rendezvény célja, hogy erősítse a két szomszédos nemzet alkotóművészei közötti emberi és szakmai összefogást. A kiállítás november negyedikéig látható a múzeum dísztermében.

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.

„Kobak Palánták”, láthattuk a meghívón, két fiatal zenész tehetség, Nagy Júlia és Harangozó Marcell művésznevét. Mindketten a Váci Mihály Általános Iskola tanulói, ezért első megjelenő lemezük, ünnepélyes bemutatóját is ide szervezték. Az iskola amúgy is a művészetek pártolója, hiszen kiemelten támogatja a művészet, és sport iránt érdeklődőket. Julcsi és Marci a Bartók Béla Zeneiskola növendékei, immár harmadik éve zenélnek együtt. Rendszeresen kapnak felkérést városi ünnepségekre, idősek otthonába, templomokba. Gyakran zenélnek gyerekek közt, és szívesen szerepelnek a legeldugottabb kis falvakban is. Több versenyen értek el előkelő helyezést. Céljuk, hogy minél több embernek örömet okozzanak. Fejlődésüket a Kormorán együttes tagjai is segítik. Zenei érdeklődésük nagyon sokoldalú. Klasszikus, rock, könnyű és népzene világában is próbálkoznak. A meghívott vendégek közt családtagok, barátok, ismerősök érkeztek, de hivatalosak voltak a Polgármesteri Hivatal, az Agora képviselői és a Zeneiskolai tanárok is. A megjelenő lemez dalait, Szűts István, a Kormorán együttes billentyűse, számos dal, és rockopera zeneszerzője, Magyar Örökségdíjas művész ajánlotta a közönség figyelmébe. A nem épp könnyű dallamok nagy sikert arattak. Fel sem tűnt, hogy csupán egy szál gitár szolgáltatja a zenei aláfestést a komplett zenekaroktól megszokott dalokban. Ha mégis hiányérzetünk lett volna, azt azonnal feledtette a két fiatal őszinte mosolya a műsor közben.

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.

Október 4. az állatok világnapja.
Hagyományos zarándoklatot szervezett a Fekete István Állatvédő Egyesület. Szombaton, borongós őszi időben tudtak együtt sétálni, állatokkal, az állatokért az állatbarátok. Sokan kutyával érkeztek, vagy néhányan éppen állat nélkül, utóbbiak az egyesület gondozásában lévő kutyusokat kapták meg a sétára. Ha esetleg a közös program ideje alatt megkedvelték egymást, akár az örökbefogadás is szóba jöhetett.
Gábor Atya megáldja a sétán részt vevő kutyusokat, gazdájukat, és indult is a zarándoklat ami a felelős állattartásra, és az egyesület tevékenységére hívta fel a figyelmet. Gyülekező 14 órakor a Városháza előtt volt majd a Kossuth Lajos utca - Óperint utca - Dózsa György u.- Csónakázó tó - Uszoda - Rohonci u. - Órásház - Váci Mihály u.- Paragvári u.- Vízöntő u. útvonalon keresztül az Alpok Alfa Kutyaiskola volta végcél. Itt forralt bor, forró tea és zsíros kenyér várta a sétálókat, friss víz és jutalomfalat a kutyusokat. Láthatóan a kutyusok, és gazdáik is kellemesen elfáradtak, és jól érezték magukat.

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók