Szombathely is csatlakozott a One Billion Rising-kampányhoz, amely nők és leánygyermekek elleni erőszakra hívja fel a figyelmet. Február 14-ére világszerte nagyszabású flashmobot terveztek, melyhez városunk két helyszínen szervezett tánccal csatlakozott. Első lehetőség 14.30 kor, a WS Színházban volt, majd 15 órakor a Savaria Plazában kezdődött a közös közel négy perces tánc. Ezekre bár ki jelentkezhetett a helyszínen. Országunkban a Magyar Nők Érdekérvényesítő Szövetsége koordinálta a kampányt.

Fotóim az első helyszínen készültek.

Immár harmadik alkalommal rendeztek Táplánszentkereszten farsangfarki rönkhúzást, és bolond(os)esküvőt. A hagyomány a településen nem vezethető vissza távolabbi időkre, de a korábbi két évben már sikerült népes bolondozó társaságot összeverbuválni a farsangi időszak zárására. Az idő téliesen hideg volt, ezért a „mentőszolgálat” emberei életmentő infúzióval segédkeztek a helyszínen. Ezek garantáltan melegen tartották a vonulókat. Délutánra elkészültek a fánkok és a gulyás is rotyogott a hatalmas üstben. Kisbíró uram kihirdette a programot és a rönkszekér elindult, az élen bohém lányokkal, a menetben énekkarral, tűzoltókkal, takarítónővel, mentősökkel, és egyéb maskarás néppel. A vonulat végén Rudi húzta a zenekari szekeret. Így mentek hogy kikérjék a vőlegényt (Sündörgő Sanyikát) szüleitől. Majd vele együtt mentek a menyasszonyért (Tarhonyás Teodóráért) Végül együtt ültek a rönkre, és járultak esketőik elé. A szertartások után elárverezték a hatalmas farönköt, majd féktelen mulatozással búcsúztatták a telet, a farsangi időszakot. Ez egyben az ifjú pár bolondlakodalma is volt.

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.

Filmes változata pedig itt látható.

A kicsit érdekesre formálódott címre, az utolsó mondat adja meg majd a magyarázatot. Előtte azonban szeretnék megosztani, egy a hét elején velem történt vasúttörténetet. Nem nevezhetem magam igazán nagy vonat utazónak, ezért néha érnek meglepetések mikor mégis a közlekedés e formáját választom. Most is így alakult, mosonmagyaróvári utamhoz kinéztem egy járatot a jegypénztárak mellett kihelyezett induló vonatok táblázatáról.

Választásom egy reggel a 7óra 7 perckor induló gyors vonatra esett, aminek végállomása Budapest volt. Esetemben Győrig utaztam ezzel a szerelvénnyel, majd átszállás után, egy csatlakozó járattal közlekedtem tovább végcélom felé. A kinézett csatlakozást ami 8óra 48 perckor indult Győrből, Hegyeshalom irányába, egyáltalán nem értem el, ugyanis a Szombathelyről induló járat menetrendje szerint, 8óra 8 perc szerepelt győri érkezésként, ami bőven kényelmes lett volna a csatlakozás eléréséhez. A valóság azonban messze eltért ettől, hiszen az érkezés több mint egy órával meghaladta ezt, és 9óra 21perc volt. Így a tervezett időpontokat, egy óra csuszással tudtam tartani. Szerencsére esetemben a pontosság jelen esetben nem volt létfontosságú, de ha épp az lett volna, akkor ez az apró félre tájékoztatás sokba kerülhetett volna. Számtalan esetben elengedhetetlen a pontos érkezés, ráadásul egy nemzetközi, előre megváltott helyjeggyel közlekedő vonatról lemaradni sem túl nagy boldogság. A menetrend, 2012 december 9-én változott, az óta vannak kihelyezve ezek a menetrend táblázatok, a helytelen adattal. Hogy ennyi idő alatt miért nem sikerült kiszűrni egy ilyen hibát és azon a körülbelül 7 táblázaton kijavítani ma sem értem. Így valószínű másokat is félrevezetett a tájékoztatás, és érezhették magukat úgy mint én, a 2 óra 14 percre növekedett menetidő miatt. Mint aki Szombathely és Győr között kapott egy defektet a vonatkeréken.

Weöres Sándor születésének 100. évfordulójára sok helyen megemlékeznek Vas megyében. Egy ezek közül Szombathelyen az Agora Gyermekek Háza, ahol óvodásoknak, és iskolásoknak hirdettek nemrég vers-és meseillusztrációs rajz pályázatot „Óperenciás” címmel. Tették ezt immár ötödik alkalommal. A szervezők örömére az érdeklődés még ma is töretlen. A téma egy szabadon választott magyar népmeséből kiragadott cselekmény, vagy szereplő, képi megjelenítése volt. A beérkezett közel 700 alkotást értékelték, zsűrizték, majd ezek közül 226 rajz kiállításra is került. A kiállítás, melyet február 15-ig láthatnak az érdeklődők, szerdán 15 órakor rövid ünnepi megemlékezéssel kezdődött, majd átadták a díjakat köztük a három kategóriában legjobbaknak a fődíjat. Óvodások közül Mesterházy Alexandra, alsó tagozatban Farkas Dóra, míg felső tagozatban Pék Alexandra pályaműve bizonyult a legjobbnak. Az ügyes kezű művészjelöltek rajzai a megye oktatási intézményeiből kerültek a szakavatott zsűri, majd az érdeklődő tekintetek elé. A délutáni megnyitóra sokan érkeztek, köztük jó néhány alkotó is jelen volt. Tágra nyílt szemekkel méregették egymás munkáit, a sajátjuk előtt pedig szinte kötelező feladat volt a fotózkodás. Az esemény a gyerkőcök nagy örömére, egy kis üdítővel és ropogtatni valóval ért véget.

A megnyitóról és kiállításról további fotóim a Nyugat.hu oldalon láthatók.

A gyermekek színvonalas foglalkoztatásában 2013-ban is nagy szerepet vállal az Agora Gyermekek Háza. Jelenleg a farsangok, bálok szezonja van, amire nem csupán a felnőtteknek kell alaposan felkészülniük indulás előtt, hanem a gyerkőcöknek is. Ehhez ad segítséget óvodásoknak , kisiskolásoknak az intézmény kreatív stábja, február elsejéig tartó farsangoló rendezvényein. A kézműves programok közt a fánksütés, csörgő sipka, bohócfigura, zajkeltő eszköz és busóálarc készítés szerepel. Az elkészült eszközöknek nagy szerepük lesz hamarosan a jelmezbálon, és persze a tél elűzésében. A kicsiknek láthatóan nagy örömet okoz az elkészítés, de főleg a kipróbálás. Ez a fánknál nagyon lényeges, hiszen ennek próbája a kóstolás. S mi lenne finomabb, mint a maguk készítette süti, amiből helyben készített papír tölcsérben még haza is vihettek a gyerekek. És hogy a tél elűzését mennyire vették komolyan, mi sem bizonyította jobban, mint amikor egy kislány az elkészült sipkában az ablak elé állt, és kitekintve a havas udvarra, csak ennyit mondott: „ Ez nem jött be.” Ugyan az asztalon már jelképesen ott voltak a tavaszi virágok, de bizony úgy tűnik még el kell készüljenek a hangkeltő eszközök is, hogy a tél elmeneküljön.

Az intézményben párhuzamosan a farsangi készülődéssel zajlik a Csiribiri – Gyermek Kulturális Hét, ahol iskolás csoportok játékos formában kerülnek közel az irodalomhoz, nyelvhez, versekhez, illemtanhoz. Feladatok közt nyelvi torpedó, mesefeldolgozás szerepjátékkal, kommunikációs és szituációs játékok illemtannal, és anyanyelvi vetélkedő Weöres Sándor versek felhasználásával, szerepel.

A fotógalériám a nyugat.hu oldalon megtekinthető.

A 2013-as év kezdete elég havasra sikerült, és ha a régi mondásokba belegondolok, miszerint olyan lesz az év amilyennek indult, akkor lehet lesznek még borzongatóan hideg, hófúvásos napjaink idén. Én ugyan ezt a mondást minden év elején tovább adom ismerőseimnek, de igazán nem veszem komolyan. Ezért az első nagy adag havazásra azt mondtam, ez szép, és ez hiányzott a karácsonyi hangulatomhoz, meg most van tél, most kell hogy havazzon. És alig gondoltuk át ezt, máris érkezett a következő adag, ami még nagyobb volt mint elődje, hatalmas szél is követte másnap, és ezzel kész. Itt a világvége, csak késett, mondogatták többen .Közlekedési káosz, elzárt települések, lezárt utak. Emberfeletti küzdelem hóeltakarításban, mentésben egyaránt. Késő, majd nem közlekedő autóbuszok, akadozó vonatközlekedés, és minden ami ilyenkor lehet. Újságok, televíziók, internetes hírcsatornák ontották a jó és rossz híreket. Ezért én most arról számolok be pár fotó kíséretében milyen hangulat volt mikor a tomboló tél megnyugodott. Belvárosi utak, járdák nagy része tiszta és járható, kerékpárutak töredéke mondható letakarítottnak, előkerültek a szánkók, sí talpak, és minden eszköze a havas szórakozásnak. Lehet nagy havas túrákat tenni erre arra, ahol még senki nem taposta a fehér áldást. Volt aki megfogadta a jó tanácsokat és nem ült autóba, de végül ő is elzárttá vállt egy időre. A tó is részlegesen befagyott ezért lakói most a part mentén nézelődnek és fogadják az élelmet amit az arra járóktól kapnak. A szánkódomb is benépesült vidám, hangulatos, sikongástól és hatalmas nevetésektől hangos. Sajnálom hogy ilyenkor egy kis mozgóbüfé nem települ ki ide és nem ártana egy mobil wc sem . Mint ahogy anno a műhó idején már volt rá példa. Most egy időre nyugi van de, de ne feledkezzünk meg arról hogy a háztetőkön felgyülemlett hó majd hamarosan enyhüléskor nagy tömbökben hull alá, nem beszélve a hatalmas jégcsapokról ami szinte életveszélyes is lehet. Tehát most is jó ha nyitott szemmel járunk a télben.

További fotóim a tél nyugodt oldaláról, a nyugat.hu oldalon látható.