2014. november 5.

Szombathely patinás épülete, gyönyörű királynője, a Savaria Szálló (Kovács Szálló) idén 100 éves. A születésnapra nagy volt a készülődés. Készült az egész „család”. A nagy család pedig az igazi rajongói körből, egykori dolgozókból, törzsvendégekből, helytörténeti gyűjtőkből állt. S aki megszervezte 2014. november ötödikén, a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Vasi Múzeumbarát Egylet (az előbbi részről Szalainé Bodor Edit, az utóbbitól pedig Tóth Kálmán). A „ szülinapi parti házigazdája”, Spiegler Tibor helytörténeti gyűjtő volt. Persze rajtuk kívül nagyon sokan részt vettek, segédkeztek abban, hogy ez az ünnepi esemény tökéletes, és az épülethez méltó legyen. A kerekasztal beszélgetést, amire a meghívottak, Horváth József helytörténész, Sellyei Gábor belsőépítész, Pass Erzsébet egykori recepciós, Koós Antal és Kenesei János pincérek, Őri Dezső egykori szállodaigazgató és Kőrössy Tamás zenész, a Szórakoztató Zenészek vasi szervezetének titkára voltak, hatalmas érdeklődés kísérte. Igazi nagy találkozások, visszaemlékezések, sztorizások, összeölelkezések délutánja volt ez. Különleges dolgokat hallhattunk az építésről, berendezésekről, fogadási, étkezési, felszolgálási, és szórakoztatási szokásokról. Minden meghívott résztvevőnek volt egy egy emlékezetes sztorija. Bár láthatóan csupán az idő rövidsége szabott gátat annak, hogy akár reggelig meséljenek, élményeket osszanak meg egymással az egybegyűltek. Néhány vendég is bekapcsolódott a történetek mesélésébe, virággal köszöntötték azt a házaspárt, akik anno a szállóban tartották lakodalmukat, és még a nászéjszakát is itt töltötték. Persze ez még csak a kezdet volt hiszen ezt követte az ünnepi kiállítás, ami a „Van egy jó sztorim a Savaria Szállóról” címet kapta, és az erre az alkalomra érkezett régi fotókból, tárgyakból, emlékekből, újságcikkekből, plakátokból állt össze. Végül az ünnepi vacsora, és a zene sem maradt ki a születésnapi partiból. Természetesen a szervezők mindenre gondoltak, hogy a királynő születésnapja tökéletesen sikerüljön, ezért a zenészek előtt táncplaccot is hagytak. Lehetőség volt egy kedvenc dal kérésére, ahogy szabad volt a tánc is. Sajnos ezzel az utóbbi lehetőséggel nem igazán éltek a szállórajongó „családtagok”. Ettől eltekintve egy igazán szép, és emlékezetes születésnap volt ez. Méltó a város egykor jobb időket megélt hoteljéhez. A kávéházi hangulatot idéző időutazás igazán jó ötletnek bizonyult, ezért a kiállítás ideje alatt minden héten egy napon lehetőséget biztosít a könyvtár egy hasonló sztorizós összejövetelre. A kiállítás november végéig látogatható.

A szálló építése 1914. április nyolcadikán kezdődött meg, majd 1985 májusában egy hatalmas felújításon átesve újra nyitották, és 2005-ben végleg bezárta kapuit. Eztán már csak 2014. júliusában láthattunk a teraszon felszolgáló pincéreket, és kávézgató vendégeket, de ez már csak egy imitált vendéglátás volt, amivel a születésnapra invitálták a vendégeket.

Képgalériáim a  nyugat.hu  és a  vaskarika.hu  oldalakon láthatók.