2017. november 24.

Több mint egy éve Szombathelyen, hatalmas sikerű szabadtéri fellépés után, november 24-én újra városunkba érkezett a Quimby együttes, hogy dalainak hangulatával, magával ragadó hihetetlen laza stílusukkal egy estére bepörgessék, elandalítsák, majd az őrületbe kergessék és lenyugtassák a rajongókat. Úgy érzem ezek egyikében sem lehetett hiányérzetük a koncertre látogatóknak. Ugyan kezdéskor és több alkalommal is problémát okozott Kiss Tibi gitárjának életre keltése, ami cseppnyi megtorpanásra kényszerítette a bulit, de ezt mind a zenekar tagjai, mindpedig a megértő szívvel együtt érző rajongók nagyon is jól kezelték. Míg Varga Líviusz előtérbe helyezve magát érdekes történetekkel fedte át a technikai malőrt, addig Tibor értetlenül állt a szinte soha elő nem forduló probléma előtt, és néha felborzolt séróval, néha érdekes mosollyal említette, hogy lesz majd olyan rész amit nem úgy hallunk majd esetleg ahogy megszoktuk, de igazán nem is ez a lényeg, hanem amiért itt vagyunk, együtt vagyunk, az a közeg, barátság és hangulat ami betölti a teret, és abban pedig sem így sem úgy nem volt hiány ezen az estén.

A lenyűgöző háttérvetítések amúgy is olyan élményt adtak, hoztak el, amivel nem sok zenekar kényezteti közönségét. Így az össz hatás egy feledhetetlen Quimby élmény lett, még ha néhány dal ezen a napon kapott teljesen új és egyedi hangzást és értelmet. És tisztán láthattuk az élő zenélésnek minden szépségét, valóságát, hátrányát és esetleges buktatóját. Ezt amit itt kaphattunk ezért soha ne keverjük össze egy mikrofonnal és semmibe szóló látványgitárral.

Régi soha el nem múló klasszikus daloktól az új album dalaiig elő került sok minden. Köztük sokak szívét melengető „Lámpát ha gyújtok” című dal is. Utána pedig Rock and roll. De bírtuk volna még hallgatni, énekelni, látni tovább tovább. De az est hipp hopp véget ért. Emlékeit szívünkben és a képeken visszük tovább.  

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.