2016. november 1.

Ők azok akik már nem mosolyoghatnak ránk többé, akik csak emlékeinkben élnek már tovább. Akik hangjáért, egy mondatáért most sokat adnánk, de minden hiába. Szemükben a fény kialudt már mindörökre.

Ne jöjj el sírva síromig!
Nem fekszem itt, nem alszom itt.
Ezer fúvó szélben lakom,
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén.

Mary Elizabeth Frye

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.