2016. január 28.

A REKLÁMPLAKÁT ARANYKORA - AZ ARANYKOR(?) REKLÁMPLAKÁTJA

Alig hiszem hogy ennél többen helyet tudtak volna foglalni január 28-án csütörtökön, a Savaria Múzeum dísztermében, a sok sok kiállított plakát árnyékában. Az Elsodort világ, Plakát-álmok 1910-1920 című kiállítás anyaga ugyanis behálózza a hatalmas termet. Most stílusosan itt a plakátok közt hallhattuk, és láthattuk Ihász István előadását. A Magyar Nemzeti Múzeum történésze, vetített képek segítségével magyarázta, a korabeli plakátok tartalmának értelmét. Alkotók közt találhatók a 1910–1920-as évek legnevesebb festőit, grafikusait.
„Rohanjunk a rohanó időkkel…” – hirdeti 100 év távlatából a Dido arckrémet Földes Imre frivol plakátja, melyen idős úr próbál lépést tartani csinos fiatal barátnőjével, s rohannak kézen fogva – ki tudja hova? – tán az Orfeumba, vagy más esti szórakozóhelyre a századfordulós főváros utcáján. A gazdasági élet fellendülése nyomán kibontakozó kereskedelmi és kulturális reklámigény, a polgári életforma szükségletei kiváltotta sokarcú plakát a társadalom kommunikációs és véleményformáló rendszerének egyik meghatározó elemévé, a tömegtájékoztatás leghatásosabb eszközévé vált: közéleti tartalmával, közérthető nyelvezetével, lecsupaszított üzeneteivel közvetítette kora eseményeit, környezetét és életmódját – és mindez egy új, modern közérzületet formált.
A történelemről mindannyiunkban élő elképzeléseket nemcsak az írástudók tolla, hanem a művészek vésője, ecsetje, ceruzája is alakította.

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.