A tavasz kezdetét jelentő belvárosi tájfutás, úgy tűnik idén valami mást jelentett, hiszen egy éve, március végén már kellemes, langyos, tavaszi szellő fújdogált, és hét ágra sütött a nap a start pillanatában. Ehelyett most, borús, szeles, mondhatni hideg időben böngészték a térképeket a versenyre nevezők. A Göcsej Tájfutó Egyesület szervezésében mind a nevezés, mind pedig a verseny teljes lebonyolítása, zavartalanul, zökkenőmentesen zajlott. Igaz, a jelentkezők száma lényegesen kevesebb volt a zord idő miatt, de a fanatikusok, és az igazi kihívásra vágyók, szél ide, hideg oda, rajtvonalhoz álltak. A fiatal generáció létszáma feltűnően magas volt idén. Voltak családi kategóriában indulók is, ráadásul itt, egy babakocsiban ülő kicsiny gyerkőc is versenyzett. Erre mondanám, hogy a tájfutást nem lehet elég korán kezdeni. A pályák kijelölése idén is igazodott a korosztályokhoz, s nevéhez igazodva, nagy szerepe volt a térkép helyes felismerésének, a tájékozódásnak, és a gyors útvonal tervezésnek. Reméljük a következő verseny ismét egy szebb tavaszt hoz majd, mert az idei tavasz láthatóan elmarad.

További fotóim a nyugat.hu oldalon láthatók.